A Strava hazugság

Ekkor:

Rengetegen vannak, akik a Stravát, mint egyfajta farokméregetési módszert használják, miközben elég erőteljesen torzító hatása van az ott elért eredményeknek. Mire jó a komvadászat? Járjuk csak körbe a témát egy kicsit.

Bevezetésként szerintem elég annyit mondanom, kérdezzünk meg egy profit, szerinte mit jelent egy strava kom: “Semmit”.

És mégis miért?

  • mert a tekerések más körülmények között, más időjárással, más széljárással vannak, így egy-egy szakason ha befúj a szél, az sokat tud segíteni
  • mert 1-1 szakaszt nem feltétlenül a jó időeredmény miatt teker le valaki, szóval az, hogy te gyorsabb voltál valakinél, az égegyadta világon nem jelent semmit
  • ha valaki felmegy egy szakaszon, nem tudod, hogy előtte mennyit és milyet tekert, mennyire volt fáradt önmagához képest
  • lehet, hogy látsz egy időeredményt, de azt mondjuk egymás után hatszor csinálta meg, mert résztávozott, és ez egy belőle

Miért gondolom azt, hogy annak nem túl sok értelme van, hogy valaki rágyúr, kimegy egy szakaszhoz, és kifejezetten a KOMra gyújta be a rakátékát?

  • mert lehet, hogy arra az 1-10-20 percre sikerül jót mennie, de egy hosszabb versenyen úgy szakítják le, ahogy csak akarják
  • mert lehet, hogy valaki egy szakaszt akár stéherben, akár többedmagával tett meg, ahol megintcsak nincs összehasonlítási alap
  • ha mégis valaki elmegy egy versenyre, nem feltétlenül mennek olyan jó időt 1-1 szakaszon, és nem feltétlenül lesz KOM sem, egyszerűen azért, mert esetleg más a taktika
  • illetve, lehet, hogy komot ment, de egy versenyen a lószolgatás, a taktikázás miatt lesavasodik pont rosszkor, és akkor hagyják ott

Akkor mégis mire jó szerintem a szegmens, és mire jók a KOMok? 

Nagyvonalakban összefoglalva arra, hogy motivációt adjanak. Arra, hogy egy tekerésen megnyomsz egy szakaszt, akkor kapsz valami visszajelzést arról, hogy nagyjából hogy állsz, DE! ezt semmilyen módon nem kell készpénznek venni.

A saját ellenfeled TE MAGAD vagy!

Igen, leginkább erre jók a szegmensek, monitorozni a saját fejlődésedet. Mindezt ha okosan használja az ember, akkor tud következtetéseket levonni az állapotára vonatkozóan. Első példa, egy hegyi szakasz, ahol leméri az ember a saját idejeit, majd segítségül hív egy eszközt (ha nincs wattmérője)

Itt konkrétan az egyik Dobogókői szakasz van, ahol anno a csúcsformás időmet írtam be. Ez alapján nagyjából tudom, hogy egy fél órás szakaszra milyen teljesítmény tudok (tudtam) leadni milyen pulzus mellett. Ha elpukkadtam volna, tudnám, hogy azt a teljesítményt meddig bírom, és legközelebb nekimehetek egy kicsit lassabban, hátha végig megy.

A metódussal lehet kicsit pontosabban tippelni arra, hogy egy pár kilónyi fogyás mennyit segített, vagy azonos súly mellett mennyit erősödött az ember.

Sőt, ezt a módszert, ha lehet még pontosíthatjuk is magunkban. Ha sok edzés van mögöttünk, akkor elvileg fejlődnünk kéne, és jobb időt menni, de lehet, hogy szimplán fáradtak vagyunk. Ilyenkor a Performance Management Chartban látható edzettség és fáradtság mutatókon következtethetünk arra, hogy miért nem halad a bringa. Szimplán nem elég az edzés, vagy már bele is fáradtunk?

Már írtam arról, milyen fontos a fogyás és a súly egy átlag bringásnak. 100szor többet segít, mint egy jobb váltószett, vagy egy jobb hajtókat. Gondolj csak bele, miért fizetnék súlyos tízezreket, mikor ezeket magadon ingyen is lespórolhatod.

Ne felejtsük, azért mert Pisti vagy Pantani elvert minket egy emelkedőn még nem jelent semmit, magunkhoz képest lehet hogy életünk kimagasló eredményét tekertük.

Egy hozzászólás Új írása

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s